Pre-koncepció

A szentendrei Kovács Margit Múzeum bővítése és régi épületszárnyainak teljes felújítása miatt 2010. május 4-én bezárt az immár 33 éve változatlan állandó kiállítás.

A KMOP támogatásával megvalósuló nagyprojekt miatt közel hét hónapig tartó zárva tartásra kényszerülünk, s jól tudjuk, hogy sem a hazai múzeumlátogatók, sem a Szentendrére még mindig nagy számban érkező külföldi turistacsoportok nem nélkülözhetik ilyen hosszú ideig a ma már valódi hungaricumnak számító művész munkáival való találkozást. Ezért határozott úgy a Megyei Múzeumigazgatóság, hogy egy napig sem maradhat a nagyközönség Kovács Margit Múzeum nélkül: a kiválasztott műveket a múzeum munkatársai egyetlen éjszaka alatt átköltöztették a Vajda Lajos Emlékmúzeumba, mely épület – Vajda műveinek külföldön történő bemutatása miatt előre láthatóan 2010 decemberéig – amúgy is zárva tartott volna.

Ez a lebontott kiállításban szereplő műtárgyak mintegy háromötödét bemutató kiállítás sok szempontból eltér az eddig megszokottól. Mindenekelőtt a rendezési koncepció szakít a Kovács Margit által megálmodottól: 1973-ban ő még a hangulati- vagy tematikai összetartozás szerint helyezte el műveit a Vastagh György utcai műemléképületben. 1979-ben, a hagyatéki anyag rendezése során Petényi Katalin művészettörténész – a művésznő életében megnyílt termek szinte változatlanul hagyásával – az új épületszárnyban is hűségesen követte ezt a rendező elvet.

A Herpai András művészettörténész-kurátor által tervezett új állandó kiállítás ezzel szemben – a tudományos feldolgozás igényeinek is megfelelve – időrend szerint követi végig Kovács Margit művészetét, a 20-as évek végétől 1977-ben bekövetkezett elhunytáig.

A Vajda Múzeumban megnyitott időszakos kiállítás is a kronologikus rendezési elvet követi: az emeleti szint három egymást követő termében a 30-as, a 40-es és az 50-es évek munkásságát mutatjuk be, míg a pinceszinten a művész 60-as és 70-es években készült műveit állítottuk ki. Az időrendhez való ragaszkodás indokolja a kiállítás címét is: pre-koncepció azaz előzetesen kialakított nézet, állásfoglalás, mely előre vetíti számunkra az új Kovács Margit állandó kiállítást, melynek építészeti- és látványterveit az első két emeleti teremben elhelyezett tablókon helyeztük el.

Az időszakos tárlat mindegyik termében – a már szinte emblematikussá vált, közismert művek mellett – láthatók olyan kerámiák is, melyek 1979 óra a raktárban pihentek és eddig még soha nem szerepeltek kiállításban.

Természetesen megidézzük Kovács Margit személyét, kedves alakját is: az emeleten kialakított kis vetítőterem falait a művészről készült portréfotók díszítik, s aki több időt tud eltölteni a múzeumban, végignézheti a Kovács Margit műveiről készített DVD-t is

A Kovács Margit Múzeum történetében most zajlik az eddigi legnagyobb változás. Óhatatlan, hogy számot vessünk az elmúlt 33-37 év eredményeivel, felidézzük eseményeit, s már eltávozott munkatársainkat is.

1973-tól a rendszerváltásig szinte nem volt olyan Magyarországra érkező magas rangú nemzetközi vendég, köztük uralkodók, államfők, miniszterek, jelentős művészek, űrhajósok, stb., akiknek ne szervezték volna meg a „Szentendre és a Kovács Margit Gyűjtemény” programot. A 70-es évektől a rendszerváltásig a múzeumban látogatást tett nevezetes személyiségek számbavételével egyúttal betekintést nyerhetünk Magyarország korabeli diplomácia-történetébe is. A kiállításban „emlékfalat” helyeztünk el, melyen a magas szintű delegációkról – és az őket fogadó múzeumi kollégákról – készült fényképeket állítottuk ki.

Különleges installáció készült a tárlathoz: Kádárné Kovács Mária csoportvezető és a kiállítás rendezők tervei alapján ytong-tégla posztamenseken állnak a szobrok, s hogy az „építkezés” hangulatát még inkább felidézzük, egy kőműves-állvány mögött láthatók a Vastag György utcai épület homlokzatáról készült fotók.