Kilenc évtized a művészet vonzásában
Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek

Az emlékkiállítás a 2010-ben elhunyt Remsey Ágnes sokoldalú, szerteágazó életművét mutatja be, a 19-20. század fordulójáig visszanyúló művészeti hagyományokat mindmáig őrző Remsey család tágabb történetének összefüggéseibe helyezve. Az alkotó az iparművészet, az irodalom, a képzőművészet, a bábművészet területén fejtette ki tevékenységét; a kiállításon, most első ízben az életmű valamennyi ágát a nagyközönség elé tárjuk. Remsey Ágnes gyermek- és ifjúkorát szüleivel, a Remsey Jenő – Frey Vilma művészházaspárral Gödöllőn töltötte. A gödöllői művésztelep szellemisége, részben szüleinek, részben a többi alkotónak köszönhetően életre szóló hatást gyakorolt művészetére. 1936-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, ahol Rudnay Gyula volt a mestere. 1939-től tagja a Magyar Iparművészeti Társulatnak. 1939 és 1943 között az általa alapított Palotás Szőnyegműhelyt vezeti, mely a gödöllői szőnyegszövő hagyományok folytatója. Szőnyegeivel hazai és nemzetközi kiállításokon aratott szakmai- és közönségsikert. 1949-ben férjével, Pirk János festőművésszel Szentendrére költözött, ahol öt gyermeket neveltek fel. Báb- és babatervezéssel, valamint -készítéssel 1945-től foglalkozott, emellett regényeket, könyveket írt és akvarellfestményeket készített.

A kiállítás első részében szőnyegtervező tevékenységét és a Palotás Szőnyegműhely működését állítjuk a középpontba. Kiemelt kiállítási tárgyakként Remsey Ágnes közintézményekben és magántulajdonban őrzött eredeti szőnyegei, szőnyegtervei és műhelyrajzai szerepelnek. Szőnyegtervező tevékenységét árnyalják azok az eredeti tervek alapján újraszövött szőnyegrészletek, melyeket a Gödöllői Iparművészeti Műhely gobelin- és szőnyegszövő tanfolyamának növendékei készítettek erre az alkalomra Remsey Flóra kárpitművész irányítása alatt.
A tárlat második részében Remsey Ágnes írói munkásságát, valamint akvarellfestészetét kívánjuk bemutatni. A kiállítás utolsó egységében a Remsey család több generáción átívelő baba- és bábkészítő tevékenységét tárjuk a közönség elé. Remsey Ágnes egyéni hangvételű, irodalmi és mesefigurákat megjelenítő textilbabái mellett, archív fotók alapján rekonstruálásra kerül az 1947–1953 között működő Remsey Marionettszínház egyik bábjelenete is, az eredeti marionettfigurák bemutatásával.
A kiállítás katalógusában szereplő tanulmányok új szempontok szerint dolgozzák fel az életmű alkotói korszakait és ágait. Török Katalin tanulmánya áttekinti a Remsey család négy generációjának történetét, melynek hátteréül a gödöllői művésztelep elvei és értékei szolgáltak. Megrajzolja Remsey Ágnes pályaképét és élettörténetét, valamint összefoglalja az egymást követő életszakaszokban végzett művészeti tevékenységeit. A Remsey Marionettszínház történetét vázoló, a korszak kultúrpolitikai tényezőit is figyelembe véve elemzi a család bábjátékos működését. A gödöllői kolónia hagyományait folytató, annak termékenyítő szellemiségéből táplálkozó marionettszínház értékes példaként járul hozzá  a kolónia életmódbeli, valamint művészeti, nevelési elveinek gyakorlatba ültetésének és továbbélésének vizsgálatához. A Palotás Műhely működését bemutató írás összefoglalja a műhely történetét az új kutatási eredmények és néhány elsődleges forrás felhasználásával. Remsey Ágnes irodalmi tevékenységét Major Tímea elemzi megjelent műveinek tükrében. A szöveg a műelemzés, műértelmezés és motívumkutatás eszközeit alkalmazva vállalkozik irodalmi tevékenységének értékelésére.
Remsey Ágnes kilenc évtizedet átölelő életművének bemutatása számos szállal gazdagítja a magyar iparművészet történetét, és eddig feltáratlan kultúrtörténeti összefüggéseket hoz felszínre. Életműve egy következetes, töretlen életút állomásainak eredményeként és jelentős kordokumentumként áll előttünk.

Kopin Katalin
művészettörténész,
a kiállítás kurátora

 

A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai ajánlat

Drámapedagógiai foglalkozás:

 

A Cserepecskék című mese rövidített, dramatizált változatának interaktív, élményszerű elmesélése.
A foglalkozás célközönsége: óvodás, kisiskolás korosztály.
A foglalkozás során fejlesztett készségek, kompetenciák:
A mesedramatizálás egyszerre több készség és képességfejlesztésre alkalmas játék: egyszerre készség és befogadóképesség-fejlesztő, miközben a játék iránti igényt is kielégíti. Kifejezési formája a megjelenítés, az utánzás; megjelenési módja az interakció; eszköze az emberi és zenei hang, az adott nyelv, a test, a tér és az idő; tartószerkezete a szervezett emberi cselekvés. Célja a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése, valamilyen emberi probléma, helyzet megoldása, ill. vizsgálata. A dramatizálás szocializációt segítő tevékenység, kreativitást és empátiát igényel.
Ritmusjáték saját készítésű „hangszerekkel”, melynek alapja Remsey Gábor egyik kórusműve, szövegét Máthé Imre erdélyi költő írta.
A vers és daltanítás kitűnően fejleszti a memóriát, zenei hallást, ritmuskészséget. A közös éneklés, ritmizálás csodálatos közösségformáló erő és játék.

Műhelymunkák, foglalkozások óvodásoknak és iskolásoknak:

Festés, rajzolás, színezés: virágos képeslap rajzolása, természet utáni virágakvarell festése, Remsey Ágnes virágrajzainak színezése, üvegfestés.
Motívumkeresés a kiállított szőnyegeken: a gyerekek a kiállított szőnyegek egy-egy részletét kis kártyán megkapják, a szőnyegeken beazonosítják.
A foglalkozásokon a gyermekek megfigyelőképességét, finommotorikáját, színérzékét, esztétikai érzékét fejlesztjük. Munka közben virágokról szóló mondókák, énekek felidézésével, tanulásával tesszük élvezetesebbé, emlékezetessé a foglalkozást.
Szőnyegterv készítése rajzolással, festéssel, milliméterpapíron.
Szövés: kis szövőkereten saját elképzelés megvalósítása.
Három dimenziós bábszínház (hátterek, díszletek, mozgatható, festett bábok) készítése, a kiállításban látható, Ezeregyéjszaka meséit megjelenítő bábjelenethez kapcsolódóan. Az elkészített díszletek és bábok ihlette mesék eljátszása.
A műhelymunka során a tanulók megfigyelőképességét, kézügyességét, színérzékét, esztétikai érzékét, fejlesztjük. Beszélgetünk a gödöllői művésztelep tagjainak rendhagyó életmódjáról, a népi motívumkincs művészetükre gyakorolt hatásáról, a szőnyeg- és bábkészítés történetéről.

December 18-án, Advent 4. vasárnapján 16-18 óráig:

Ajándék készítése (bögre, üveg, tükör díszítése üvegfestéssel, egyszerű használati tárgyak készítése természetes anyagokból).