Giergl Kálmán (1863–1954)
a magyar eklektika korszakának jelentős építésze.
Tiroli eredetű, művészeti tevékenységéről ismert pesti polgári család tagja volt, mely jelentős tehetségű művészeket adott hazájának. Üvegművész, ötvösművész, festőművész, kártyafestőművész, építész, operaénekesnő neve szerepel a XIX. és XX. században, de a ma élő generációk, a Gelley, és Györgyi családok is felsorolhatók. Érthető talán, hogy már a szülői házban mindennapos téma volt a művészetek ismerete, ápolása, művelése.
Építészeti tanulmányait a Királyi József Nádor Műegyetemen, majd a berlini Königliche Preussische Bauakadémián végezte. Néhány évig Berlinben dolgozott. Budapesten 1889-től előbb Hausmann Alajos tanársegédje a Műegyetemen, majd tervezőirodájában munkatársa.
Az 1890-es évek közepén Korb Flóris barátjával önálló irodát alapított. Fontosabb munkáik a millenniumi kiállítás több épülete, ma is látható jelentősebb alkotásai: a kolozsvári egyetemi könyvtár, Debrecen, Szeged klinikáinak épületei, az Üllői úti klinikák, a Mária utcai Szemészeti Klinika, a budapesti Kossuth Lajos utcai bérházak, a mai Ferenciek terén látható Klotild paloták, a királyi bérpalota, a Zeneakadémia és a Vörösmarty téren álló Luxus Áruház nemes vonalú, jegyeiben már az Art Decoba hajló palotája.
Giergl Kálmán építészeti stílusát a reprezentatív historizáló, később pedig a korai szecesszió jellemzi.
Verőcének a XX. század első éveitől nyaralója, majd 1943-tól 1954-ben bekövetkezett haláláig állandó lakosa volt. Munkásságának emlékét őrzi az Árpád utca 74-76. szám alatti magának és családjának tervezett lakóház.
Később, a húszas években eladta, és mellette, a 72. szám alatt élt. Meghatározó épülete Verőcének a Római Katolikus Szent Kereszt Kápolna, mely a műépítésznek késői alkotása. Sajnos az eredeti belső szakrális tér kialakítása már hiányos.
Az 1935-ben épült kápolna nyugodt és lecsendesedett, arányaiban tökéletes. Munkásságát a rend és a szépség szeretete és keresése jellemezte.
(Gelley András, KfKi)