Kossuth Múzeum
2700 Cegléd, Múzeum u. 5.
Telefon: +36 53 310 637
E-mail: muzeum.kossuth@pmmi.hu
Saját honlap: www.kossuthmuzeum.com
Cegléd elöljárósága néhány helybeli polgár kezdeményezésére 1917-ben alapította a ceglédi Kossuth Múzeumot, az ország leggazdagabb Kossuth-ereklye gyűjteményét. Az ügy előterjesztői megérdemlik, hogy nevük itt is megörökíttessék: László Pál tanár, Méhes Sándor gyógyszerész és Sárkány József tanár vetette először papírra a létrehozás tervét. 1917-ben fogalmazott „Felhívás”-ukban külön feladatként jelölték meg a Kossuth-ereklyék összegyűjtését: „... meg akarjuk vetni alapját Czegléden a Városi Múzeumnak, melyben helyet foglalnának: a város gazdasági és kulturális fejlődését mutató néprajzi és gazdasági tárgyak és eszközök, a történelmi beccsel bíró régi leletek és okiratok, a 48-as időkre vonatkozó emlékek és Kossuth-ereklyék, vagyis mindazok a műkincsek, melyek Czegléd város történelmi múltját, helyi vonatkozásában vagy országos kapcsolatában szemléltetik...”
A múzeum gyűjteményét volt mire alapozni. 1848 óta féltő gonddal őrizték a Városházán azt az asztalt, melyen Kossuth szónokolt, aztán az emigrációból Ceglédre küldött leveleit, a turini százak által hozott Kossuth-fényképeket, de még a Kossuth-szobor 1902-es avatásakor elhelyezett koszorúk szalagjait is összegyűjtötték. A város országgyűlési képviselője, Kossuth idősebb fia, Kossuth Ferenc, illetve halála után özvegye szintén tekintélyes mennyiségű családi ereklyével gazdagította a gyűjteményt. A legegyszerűbb dolog volt a múzeum nevéről dönteni. Viselje az intézmény az egész Kossuth-família nevét, hiszen közülük többen is különleges helyet foglaltak el a magyar históriában, sőt a város életében is.
Az alapítás évszáma 1917. A református egyház iskolája adott helyet a folyamatosan gyűlő műtárgyak tárolására. Az örökös helyhiány, a folytonos költözködés, a szűkös anyagiak miatt azonban a múzeum nyilvános kiállítása még 4 évig (1921) váratott magára. A múzeum sorsa évekig igen mostoha volt, pedig alkalmazottai folyamatosan és fáradhatatlanul dolgoztak a gyűjtemény gyarapításáért, közkinccsé tételéért, a kortársak és az utódok feldolgozó munkájának megkönnyítéséért. A II. világháborúban azonban soha ki nem heverhető nagy csapás érte a múzeumot: megsemmisült, örökre eltűnt a gyűjtemény 70 %-a, közte számtalan pótolhatatlan darab. A már korábban emlegetett Sárkány Józsefé az érdem, hogy a Kossuth Múzeum újjászületve, új helyen, 1948. szeptember 19-én megnyitotta kapuit. A városszerte közismert, közkedvelt, legendás hírű gimnáziumi tanár határtalan szorgalma, személyiségének varázsa kellett ahhoz, hogy az elpusztult értékek helyett új kincsek kerülhessenek a korábbiak helyére.
Mai helyére, a Múzeum (Szegfű-, Marx-) utcai egykori Iparbank szép épületébe 1956-ban költözött a múzeum. Itt teljesedhetett ki – igaz, nem kevés megpróbáltatást leküzdve – az igazi múzeumi funkció: a régészeti, néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti gyűjtemény folyamatos gyarapítása, feldolgozása és a nyilvánosság elé tárása.
A Kossuth Múzeum napjainkban egyike az öt Pest megyei nagy tájmúzeumnak, gyűjtőköre Cegléd városára, valamint az egykori ceglédi, nagykátai és monori járásra is kiterjed. Szakemberei nem csupán folytatják, hanem meg is újítják a tiszteletreméltó elődök tevékenységét.